Az 1171/2019. (IV. 1.) számú kormányhatározat ugyanis "a hazai vállalkozások külpiaci sikeressége érdekében szükséges exportfejlesztési intézkedésekről" címet viseli és például azt tartalmazza, hogy a kormány "egyetért azzal, hogy Magyarország versenyképességének megőrzése, illetve annak további erősítése szempontjából kiemelt fontosságú a hazai vállalkozások export részarányának növelése". Emellett a kormány "elfogadja a Nemzeti Exportstratégiát, és felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy annak kivonatát a Kormány honlapján tegye közzé."

A határozat azt is rögzíti, hogy a fenti célok érdekében "szükséges - különösen a következő - nagy növekedési potenciállal rendelkező szakágazatok és termékkörök exportjának kiemelt támogatása, különös figyelemmel arra, hogy a digitalizáció minden rendszert átható, átfogó jelenség, mind az export árualap, mind az exporttechnikák tekintetében kiemelt figyelmet érdemel":

• a) az egészséggazdaság tekintetében az orvosi diagnosztikai eszközök és berendezések, a traumatológiai implantátumok, a traumatológiai és radiológiai termékek, a biotechnológia, valamint a gyógyszergyártás,
• b) az élelmiszergazdaság tekintetében, a hús- és baromfi termékek, valamint a zöldség-gyümölcs tartósítóipari termékek,
• c) az építésgazdaság tekintetében a mérnöki szolgáltatások és innovatív építőipari megoldások,
• d) a mezőgazdaság tekintetében a mezőgazdasági szaporítóanyag, a mezőgépgyártás és az agrárinformatika,
• e) a kreatívipar tekintetében a divat- és designtevékenység;

A fentiek meghatározása után a kormányhatározat több feladatot is kijelöl a megnevezett miniszterek számára a következő hónapokra. Így az illetékeseknek előírják, hogy:

• dolgozzák ki a hazai vállalkozások külföldi beruházásainak támogatásával kapcsolatos kormányzati támogatási eszközrendszer részleteit, és mérje fel annak forrásigényét, valamint - a középtávú költségvetési keretekre figyelemmel - bevezethetőségének ütemezését,
• dolgozzák ki a hazai vállalkozások export törekvéseit segítő nemzetközi fejlesztési koncepciót, és határozza meg annak forrásigényét, valamint - a középtávú költségvetési keretekre figyelemmel - bevezethetőségének ütemezését,
• dolgozzák ki a hazai vállalkozások exporthoz kapcsolódó költségeinek támogatását célzó finanszírozási konstrukciót
• vizsgálják meg a külkereskedelemhez kapcsolódó forgalomba hozatali engedélyeztetési, ellenőrzési és tanúsítási eljárások jogszabályi környezetét, valamint hatósági gyakorlatot, és amennyiben szükséges, tegyen javaslatot azok egyszerűsítésére
• vizsgálják meg a hazai felsőoktatási kapacitásokat azok exportot támogató képességei szempontjából, és dolgozza ki a felsőoktatás és a hazai vállalkozások közötti koordinált exportpiaci fellépés programját
• vizsgálják meg a hazai startup vállalkozások külpiaci bevezetését támogató inkubációs program lehetséges helyszíneit, és mérje fel annak költségigényét, valamint a középtávú költségvetési keretekre figyelemmel bevezethetőségének ütemezését
• vizsgálják meg, hogy milyen eszközökkel segíthető a hazai vállalkozások mintatermékeinek külpiacra juttatása, és mérje fel ennek költségvetési igényét, valamint a középtávú költségvetési keretekre figyelemmel bevezethetőségének ütemezését
• vizsgálják meg - hazánk mezőgazdasági szaporítóanyag, talajjavító szer, agrárinnovációs és vízgazdálkodási képességeinek bemutatására alkalmas - mintafarmok létrehozásának lehetséges helyszíneit, és mérje fel annak költségigényét, valamint a középtávú költségvetési keretekre figyelemmel bevezethetőségének ütemezését
• vizsgálják meg a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság kezelésében lévő tőkebefektetési alapok, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance Corporation) tanácsadási alap hatékonyságát, és amennyiben szükséges, tegyen javaslatot a működési elvek módosítására
• vizsgálják meg az exportfejlesztési és -segélyezési eszközrendszer működésének hatékonyságát és eredményességét.